Egy 1989-ben létesült családi ház méretlen betápláló fővezetéke, közvetlenül egy 300 mA kioldóáramú áram-védőkapcsolóba van bekötve, amely az elmúlt időszakban – látszólag ok nélkül – többször is kikapcsolt. Az indokolatlannak tűnő ÁVK-kioldások, jelentős bosszúságot okoztak az ügyfél számára, ezért az ügyfél regisztrált villanyszerelőhöz fordult, aki beazonosította a rendellenességet kiváltó okot és megszüntette a hibát.
Az ÁVK téves kioldásait a kötődobozban kialakított, leromlott állapotú kötések között kialakult szivárgó áram idézte elő. A hiba kijavítása után, a regisztrált villanyszerelő megemlítette az ügyfélnek, hogy célszerű lenne áthelyeztetni az ÁVK-t a mért oldalra. A vonatkozó követelmények szerint, ebben a konkrét esetben, hogyan helyezhető át az ÁVK a mért oldalra? Mire figyeljek oda? – tette fel a kérdést a regisztrált villanyszerelő.
Helyzetleírás
A fogyasztásmérőhelyen két darab háromfázisú (mindennapszaki, valamint kizárólag éjszakai) fogyasztásmérő van felszerelve, további áram-védőkapcsoló nincs. Így a fogyasztásmérők előtt felszerelt ÁVK, a teljes mért hálózat áramütés elleni védelmének kikapcsoló szerveként funkcionál. Az 1. képen látható mérőhely esetében – első „ránézésre” – gondolhatnánk, hogy a jelenleg felszerelt ÁVK-t egyszerűen át kell helyezni a mindennapszaki árszabás mért fővezetékének végpontjára és „kész”, mondván, hogy a forróvíztárolók, hőtárolókályhák áramütés elleni védelmének kikapcsolószervének céljára elegendő a kismegszakító. Még mielőtt „beáraznánk” az említett ÁVK áthelyezésével járó munkálatokat, célszerű megfontolni a következőket…
Balra: 1. kép. Méretlen betápláló fővezeték végpontjánál felszerelt ÁVK
Jobbra: 2. kép. Szakszerűtlenül létesített kötések
Kiindulási alapok
Javasolt feltenni és megválaszolni az alábbi kérdéseket. Mikor épült az épület? A felhasználói vezetékhálózat (benne a mérőhely) biztonságos? Rendelkezésre áll-e a berendezés biztonságosságát, megfelelőségét igazoló létesítéskori – ha volt felújítás, akkor a felújításkori – minősítő irat? A felmerült kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, hogy nem áll rendelkezésre a berendezés megfelelőségét, biztonságosságát igazoló minősítő irat. Azaz a felhasználói vezetékhálózat műszaki és biztonsági szintje nem ismert.
További hiányosságok, rendellenességek
A földelő szétterjedési ellenállása nem ismert. Nincs információ arra vonatkozóan, hogy TT- vagy TN-rendszerűként van kialakítva a felhasználói vezetékhálózat. A fogyasztásmérőhely kialakítása, a létesítéskor érvényes szabványok követelményeinek sem felelt meg, az alábbiak miatt:
- Csak a mindennapszaki fogyasztásmérő elé van felszerelve kismegszakító.
A létesítéskor érvényes MSZ 447:1983 szabvány 2.3.4 pontja szerint, a fogyasztásmérő berendezéshez – villamosan előtte – minden esetben túláramvédelmi készüléket kell elhelyezni. Ennek beállítási értékét a névleges csatlakozási teljesítmény alapján kell meghatározni.
- A kizárólag éjszakai árszabású mért fővezeték, az alátéttáblák között szabadon van szerelve, megérinthető. Hibavédelme (mivel csak alapszigetelése van), nincs megoldva. Lásd védőcső alkalmazásának követelménye, a vonatkozó MSZ 447:1983 6.1.4 pontjában.
- A mért felhasználói főelosztó árszabásonként nincs elkülönítetten kialakítva. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztóberendezések elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztóberendezések hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni. – Lásd az MSZ 447:1983 szabvány 7.2.1 pontjában. A felsorolás nem teljes körű!
A szükséges és elégséges beavatkozást befolyásoló további információk
Az ügyfél – térítés ellenében – megbízta a regisztrált villanyszerelőt, hogy ellenőrizze a felhasználói tulajdonban lévő vezetékhálózatot, beleértve abba a mérőhelyet is. Az ügyfél kérte a regisztrált villanyszerelőt, aki jelen esetben ÉV, EBF felülvizsgáló és jogosult a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére, hogy tárja fel az esetleges rendellenességeket, hibákat, és tegyen javaslatot azok megszüntetésére. A szakember elvégezte a felhasználói vezetékhálózat felülvizsgálatát, és a jegyzőkönyvben a következőket is rögzítette. Az építmény erősáramú csatlakozása 3×10 mm2 MLC / 25 mm2 alumíniumvezeték. A felhasználási hely szerződés szerinti csatlakozási áramerőssége:
- mindennapszakban 3×16 A
- kizárólag éjszaka 3×25 A
A kizárólag éjszakai árszabás mérésére felszerelt fogyasztásmérő előtt nincs beépítve olyan túláramvédelmi eszköz, amely a szerződött csatlakozási teljesítmény behatárolására szolgálna. A csatlakozóvezeték túlterhelt, annak cseréje javasolt, négyszálfeszítésű 16 mm2 keresztmetszetű csatlakozóvezetékre. A felhasználói vezetékhálózat TN-rendszerű. Az épület erősáramú becsatlakozási pontjánál létesített földelő szétterjedési ellenállása 27 Ω – a földelő javítása indokolt.
Megjegyzés: erre azért is javasolt kiemelt figyelmet fordítani, mert egy esetleges PEN-vezető lazulás, vagy PEN-vezető szakadás esetén, az épület erősáramú becsatlakozási pontjánál létesített földelő hatásossága (amely ajánlottan 10 Ω-nál ne legyen nagyobb), valamint a szakszerűen kiépített egyenpotenciálú hálózat az, amely a vonatkozó követelményeknek megfelelő védelmet nyújt az áramütéssel szemben. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a potenciálemelkedéssel szemben az ÁVK nem nyújt védelmet, ugyanis az – rendeltetésének megfelelően – hibaáramra működik.
A fogyasztásmérőhely fölött A1 méretű alumíniumból készült csatlakozó főelosztó van beépítve, amelyről hiányoznak az MSZ 453:1987 szabvány szerinti feliratok és jelképek. Az A1 méretű tokozatban lévő késes biztosítóaljzatokban fázisonként NOR 63 A késes biztosító van elhelyezve. A tokozat terepszinttől mért magassága 2,15 méter. A biztonságos kezelés feltételei nem biztosítottak, a szekrény nem csuklópántos, ezért a tokozat fedelének levételéhez legalább két, arra jogosult személy közreműködése szükséges (FAM).
A méretlen betápláló fővezetékbe beépített ÁVK mért oldalon történő beépítése, valamint az egyes árszabások áramköreinek elkülönítése érdekében, a fogyasztásmérőhely átalakítása (dobozok, védőcsövek beépítése, elosztótáblák felszerelése), illetőleg az említett hiányosságok pótlása, a rendellenességek megszüntetése szükséges.
A fürdőszobában lévő fémből készült fürdőkád nincs csatlakoztatva a védővezetőhöz, helyi EPH összekötés nincs kiépítve.
A gáz- és a fémből készült vízvezetékcsövek, az épületbe való belépési pontjainak közvetlen közelében nincsenek csatlakoztatva a fő földelősínhez, EPH rendszerhez. A gázmérőóra nincs áthidalva. A helyiségekben lévő vezetékkötések céljára alkalmazott dobozokban – egy doboz kivételével – összesodort kötések vannak. A lambériával burkolt folyosón és társalgóban, a süllyesztett kivitelű dobozkapcsolók és csatlakozóaljzatok „rögzítőlábai” közvetlenül a lambériába kapaszkodnak.
Megjegyzés: A dugaszolóaljzatokat olyan épületszerkezeten és úgy kell elhelyezni, hogy a szerelvények rendeltetésszerű használata során várható mechanikai igénybevételnek megfeleljenek. Süllyesztett kivitelű dobozkapcsolót csak az MSZ 454, MSZ EN 60670-1 szabvány szerinti dobozba szerelve szabad alkalmazni. Lásd még a vonatkozó MSZ 1600-15 követelményeit is.
A szükséges és elégséges beavatkozás javasolt mértéke
Erősáramú csatlakozás, fogyasztásmérőhely környezete
A fogyasztásmérőhely és a méretlen betáplálás nem felel meg a létesítéskor érvényes követelményeknek, és javítás, karbantartás keretében – a fent említett rendellenességeket – nem lehet szakszerűen megszüntetni. Ezért a fogyasztásmérőhely, méretlen betápláló fővezeték, épületcsatlakozás műszaki és biztonsági követelményeknek való megfeleléséről felújítás keretében javasolt gondoskodni. Azt, hogy miként fog gondolkodni a tervező, nem lehet előre tudni, de javasolt kiemelt figyelmet fordítani az alábbiakra:
- a csatlakozóvezeték, méretlen betápláló fővezeték cseréjére, beleértve abba a fővezetékcső átépítését, átalakítását is,
- a tetőtartó átépítése indokolt, annak hossztengelye az épület külső falsíkjára essen, illetőleg a külső falsíkba süllyesztve kerüljön beépítésre,
- megfelelő méretű csatlakozó-főelosztó, rendszerengedéllyel rendelkező fogyasztásmérő-szekrény, mért felhasználói főelosztó, kerüljön beépítésre,
- legyen hatásos földelő,
- kerüljön kialakításra a fő földelősín,
- teljesüljenek a lökőfeszültség-állóságra, szigeteléskoordinációra, áramütés elleni védelemre vonatkozó követelmények is.
A cikk elején említett, méretlen betápláló fővezeték végpontjánál beépített ÁVK áthelyezése a mért oldalra – az említett felújítás hiányában – nem javasolt, mert javítás-karbantartás keretében, a példa szerinti esetben gyakorlatilag nem lehet olyan körülményeket teremteni, amelynek eredményeként az átalakítást követő biztonsági felülvizsgálattal igazolni lehetne, hogy a műszaki tartalom legalább a létesítéskor érvényes követelményeknek megfelel.
A fent említett felújítás, az új létesítésekre vonatkozó követelményeknek megfelelően történhet. A villamos biztonsági felülvizsgálatra vonatkozóan készítendő jegyzőkönyvben javasolt rögzíteni azt is, hogy amennyiben a tervezett felújításra (hónap, napig ) nem kerül sor, akkor a földelő hatásosságának javítását lehetőleg mielőbb, de legkésőbb (hónap, napig) kell elvégezni.
A mért felhasználói főelosztó tábláról táplált hálózatrész
Az 1988-ban létesült családi ház villamos hálózatának áramütés elleni védelmét (érintésvédelmét), az MSZ 172-1:1986 szabvány szerint kellett létesíteni, figyelembe véve az alábbiakat is:
- EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak és az épületben helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van. Lásd az MSZ 172-1:1986 3.12 pontjában.
- EPH-hálózat kialakítása esetén ebbe be kell kötni minden olyan fémszerkezetet (gépet, épületszerkezetet stb.), amelyek a hivatkozott szabvány 3.242 pontjában meghatározott feltételek valamelyikét kielégítik. A szabványnak e pontja írta elő – többek között – a fémből készült fürdőkád EPH-ba való bekötését is.
Soron kívül javítandó, súlyos hibaként javasolt feltüntetni például azt, hogy az említett fémből készült fürdőkád nincs bekötve az EPH-ba, ahhoz nincs csatlakoztatva védővezető védőösszekötő-vezető (korábbi elnevezéssel, EPH gerinc, vagy EPH leágazó vezető). A hiba kijavításáig a fürdőkád használata felelősen nem javasolható.
A feltárt hibákat priorizálni szükséges, amelyekhez a villamos biztonsági felülvizsgálatot végző személynek javítási ütemtervet, javítási határidőket kell rendelnie. A feltárt hibákat a veszélyességük alapján az alábbi három csoportba kell sorolni:
- közvetlen életveszélyt jelentő, azonnal javítandó, a kijavításig a berendezés nem üzemeltethető,
- súlyos hibaként soron kívül javítandó,
- szabályellenes létesítésű (de működő áramütés elleni védelemmel rendelkező) a karbantartási, javítási ütemterv szerint javítandó, illetve a legközelebbi felújítás során megszüntetendő hiányosságok.
A 27/2020. (VII.16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet 1. számú mellékletének (VMBSZ) 1.14. pontja szerint: „A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet, vagy állapot megszüntetését igazolja.”
Balra: a felelősen eljáró szakember által végzett villamos biztonsági felülvizsgálat feltárhatja a hibákat.
Jobbra: a villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozó követelmények nem teljesülnek.
Balra: baleseti veszélyforrás
Jobbra: kiégett mérőhely, – életek, megélhetések kerülhetnek veszélybe
A cikkben ismertetett példa mérlegelése, megfontolása, a szükséges és elégséges műszaki tartalom meghatározásánál, valamint a kivitelezési munka ellenértékének számszerűsítésénél, „megtérülő” lehet. Nem javasolt a vonatkozó jogszabályi előírásokat, műszaki biztonsági követelményeket figyelmen kívül hagyni. Ugyanis ezek miatt esetenként nagy árat kell fizetni, amelyek kártérítési igényekben, életjáradékokban kerülhetnek számszerűsítésre. Az említettek azt is jelentik, hogy nem kell „szégyenlősnek lenni”. Meg kell mondani – írásban – előre, hogy mik a szabályok, és azt, hogy mi, mennyibe fog kerülni. Amennyiben a felelősen és tisztességesen eljáró szakembert – barkácsolók, szabályszegők – hátrányos helyzetbe hozzák a piacon, akkor annak javasolt hangot adni. A regisztrált villanyszerelők számára az említettek azért lehetnek lényegesek, mert a regisztrációjuk alkalmával elfogadják az Etikai kódexben meghatározottakat. Amennyiben a regisztrált villanyszerelő jogszabályi előírást, szabványi követelményt szeg meg, az eset körülményeitől függően egy évre kizárható, tevékenysége új vizsgához köthető, vagy akár véglegesen is kizárásra kerülhet a regisztrált villanyszerelő rendszerből.
A cikkben megfogalmazottak nem helyettesítik a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, műszaki biztonsági követelményekben meghatározottakat. Javasolt alaposan és előre átgondolni a szükséges, elégséges műszaki tartalmat, – ugyanis ez jelentős mértékben járulhat hozzá a kivitelezés szakszerűségéhez, és minőségéhez.
.